DOI: 10.21637/GT.2013.2-3.01.


A gazdaság és a pénz nem öncél, hanem a boldogulás eszköze

Money and Economy is not an end in itself, but a tool for prosperity


DURAY Miklós


Korábban az Európai Közösségnek, jelenleg az EU-nak is létezett/létezik egy tapasztalati programja (az ún. kohéziós program), miszerint fel kell zárkóztatni az elszegényedő (leszakadó) régiók gazdaságát. Az 1920 utáni állampolitikák és az eluralkodott bizalmatlanság miatt elsősorban az államhatár-menti övezetek váltak gazdaságilag leszakadó régiókká. Az államhatárok mentén jelentkező gazdasági nehézségeknek a mérséklésére jöttek létre Nyugat-Európában az 1970-es évek közepétől az ún. euro-régiók. Európa keleti felében, Magyarország, Szlovákia, Ukrajna és Románia közös államhatárvonala által kettészelt, korábban összefüggő, és az adott kor színvonalán, a helyi adottságok ésszerű hasznosítása révén fejlődő természetes régiók gazdasági, infrastrukturális és társadalmi állapotának visszaesése szolgáltatja a leszakadás egyik jellegzetes példáját. A 2004-ben az EU-hoz csatlakozott Kárpát-medencei államok határainak övezetében ez a leszakadási jelenség azonban továbbra is fennmaradt, Magyarország nyugati határvidéke kivételével. Az államhatárok fellazulása nem hozta meg a gazdasági felpezsdülést, inkább az elvándorlást ösztönözte. Javaslatunk az, hogy ezt a térséget a helyi, regionális tudásközpontok bekapcsolásával tervszerűen vizsgáljuk meg, hogyan lehetne a helyi természeti és kulturális adottságok, gazdasági tartalékok és a kreativitás mozgósításával, műszakilag is létező és jogilag is rendelkezésre álló eszközök bekapcsolásával életre kelteni ezeket a régiókat, hogy ne az elvándorlás vagy az alkoholizmus legyen az egyetlen kézenfekvő megoldás vagy menekülési út. Egy felmérés 2005 és 2009 között már megvalósult ebben a térségben a korábbi, de időközben elpusztult közlekedési infrastruktúra helyreállítása érdekében, melyet szakmailag a Magyar Országgyűlés keretében működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma felügyelt.

KULCSSZAVAK: Kárpát-medence, Magyarország, Szlovákia, Románia, Ukrajna, gazdasági fejlődés

The former European Community and now the European Union had/has and empirical program (so called cohesion program) according to which it has to help the economy of impoverished countries (lagging behind) to catch up. Because of the state-politics and overpowering lack of trust after 1920 the zones near the state border became economically lagging regions. Since the mid. 1970’s in West Europe the so called Euro regions were created to moderate the economical difficulties appearing near the state borders. In the Eastern half of Europe, the rationally utilization of resources and naturally developing regions split up by the borders of Hungary, Slovakia, Ukraine and Rumania are the most distinctive example of economical, infrastructural and cultural fallback. But in 2004 when the countries of the Carpathian basin became members of the EU, the phenomenon of falling behind still persisted. Except for the western part of Hungary. The loosening of the borders did not bring an economic upheaval. Instead, it encouraged emigration. Our proposition is to include local and regional knowledge centers to examine the local natural and cultural capabilities, with the mobilization of economical reserve and creativity and with the inclusion of existing technical and legally avail-able devices to show that emigration or alcoholism is not the only possible means of escape. An assessment was realized in this region in between 2005 and 2009. An existing but in the meantime destroyed traffic infrastructure was monitored by Forum of Hungarian Representatives in the Carpathian basin, which was working in the frame of the Hungarian Parliament in order to restore it.

KEYWORDS: Carpathian basin, Hungary, Slovakia, Rumania, Ukraine, economical development


A tanulmány letöltése / Full text download