DOI: 10.21637/GT.2011.1.01.


Ismerik-e egymást a szétszakított magyar nemzetrészek? Ismerjük-e önmagunkat, mi magyarok?

The Torn-apart Nation of the Carpathian Basin: Do the Hungarians Know Each Other?


DURAY Miklós


A magyar értelmiségnek azokban a köreiben, amelyekben meghatározó szempont a nemzet ügyeinek kutatása, a nemzet jövőjének tervezése, 1920 óta a legtöbb aggódásra és vizsgálódásra az államhatárokkal szétszabdalt nemzet egyben tartásának nyomasztó feladata jelent kihívást. Ezek a magyar nemzeti gondok a huszadik és huszonegyedik században szinte azonosak a XVI.-XVIII. században megjelenő gondokkal. Ma elsősorban a kommunista pártállam nemzetellenes totalitarizmusának az öröksége, az állampárti időszakból örökölt, a társadalmat és a nemzetet tovább züllesztő jelenségek feltárása a feladat.
A kommunista időszakban a nemzet szétfejlődésének a problémájával elsősorban a Herder-díjas író Illyés Gyula, Für Lajos, Fekete Gyula foglalkoztak, de mások is publikálták dolgozataikat ezzel kapcsolatban. Az 1970-es évek elején a legnagyobb megdöbbenést az értelmiségi körökben az váltotta ki, hogy az érettségiző diákok – egy felmérés szerint – nem tudták, hogy a székelyeknek mi az anyanyelvük, noha a székelyek önmagukat magyarabbnak tartják a magyarnál. A magyar nemzeti identitástudat kutatása egyértelműen bizonyítja, hogy a kommunista hatalom az 1956-os magyar forradalom leverését követően indított szisztematikus támadást a nemzet ellen. Ennek legfontosabb támpontja a Moszkvában megfogalmazott szocialista nemzet-koncepció volt, amit Magyarországon a nemzeti azonosságtudat gyengítésére, Magyarországgal szomszédos országokban az ott élő magyarok asszimilálására használtak. Ennek a következményei húsz évvel a kommunista hatalmi rend bukása után is élnek a közgondolkodásban és a társadalom-politikai koncepciókban mind Magyarországon, mind a szomszéd országokban.

KULCSSZAVAK: nemzeti azonosságtudat, kommunista pártállam, nemzetellenes totalitarizmus, asszimiláció

Since 1920 it has been the most depressing and challenging task for Hungarian researchers with a patriotic attitude to keep – in a mental sense – the torn-apart nation in one block. These Hungarian national problems are corresponding to the problems appeared in the 16th-18th century. Today the principal task is to reveal the anti-national totalitarianism of the single party communist state as the phenomena inherited from the communist era are still demoralizing the nation. The problem of developing apart appeared in the studies of Gyula Illyés, Lajos Für, Gyula Fekete during the communist era. In the early 1970s it caused general consternation among intellectuals that, according to a survey, secondary school leavers did not know what the mother tongue of Szekler people was, however, Szeklers associate themselves more Hungarian than Hungarians. Research of Hungarian national identity clearly proves that the communist regime started a systematic attack against the nation after 1956. The most significant basis of this was the socialist nation-conception formulated in Moscow, which was used to weaken national identity in Hungary and to assimilate Hungarians living over the borders. The consequences of this conception are still in existence in Hungary as well as in the neighbouring countries even 20 years after the fall of the communist regime.

KEYWORDS: national identity, single party communist state, anti-national totalitarianism, assimilation


A tanulmány letöltése / Full text download