DOI: 10.21637/GT.2010.1.04.


A gazdaság és a társadalom közötti viszony etikai alapon történő meghatározásának szükségessége

The Necessity of Defining the Relation Between Economy and Society on Ethical Grounds


JOÓB Márk


Tévesek azok a mindmáig meghatározó közgazdaságtudományi koncepciók, amelyek (1) a gazdaság és az erkölcs spontán harmóniájából, vagy (2) a gazdaság és az erkölcs egymással szembeni neutralitásából indulnak ki, vagy azt feltételezik, hogy (3) erkölcsi normák a gazdaság területén való alkalmazása gyakorlati–pragmatikus okokból kivitelezhetetlen. Az első (1) típusú koncepciókat, amelyek szerint a gazdasági szereplők önérdekű haszon-maximalizáló magatartása automatikusan a közjó szolgálatában áll, elméleti szinten a játékelmélet potyautasdilemmája, empirikus szinten a közjavak pusztulásának egyre akutabb jelensége cáfolja. A második (2) típusú koncepciókat, amelyek a gazdaságra önálló logikával rendelkező, autonóm rendszerként tekintenek, a racionalitás dogmatikus redukciójának és a szociális veszteségek ignorálásának jogos vádja illeti. A harmadik (3) típusú koncepciók a vállalatok és egész nemzetgazdaságok közötti versenyhelyzetre hivatkozva a gazdaság szolgálatába kívánják állítani az etikát, így vagy a gazdasági fatalizmusnak vagy az eszköz–cél-viszony felcserélésének hibájába esnek.
A gazdaságnak a társadalomban betöltendő szerepét a felsorolt koncepciókkal szemben etikai alapon lehet csak ésszer en meghatározni; az össztársadalmi etikai diskurzusban megszabott erkölcsi normákat jogrendbe átültetve mind nemzeti, mind nemzetek feletti szinten kikényszeríthet!vé kell tenni.

KULCSSZAVAK: üzleti etika, fenntartható fejlődés, haszonelv, versenyelv, közjó

All concepts of economics must be regarded as inadequate that presuppose (1) the spontaneous harmony between economy and morality or (2) the neutrality of economy towards morality or assert that (3) the application of moral norms in the field of economy is impossible out of practicalpragmatic reasons. The first (1) kind of concepts, according to which the egocentric profit maximizing behaviour of economic actors automatically serves the common good, are refuted on the theoretical level by the stowaway dilemma of the game theory and on the empirical level by the phenomenon of the decay of common goods. The second (2) kind of concepts, that consider economy as a highly autonomous system with an independent logic, must be accused of a dogmatic reduction of rationality and the ignorance of the social costs of present business. The third (3) kind of concepts assume by referring to the competition between companies and whole national economies that ethics serves economy and hereby fall into the failure of economic fatalism or the inversion of the relation between means and aim.
In contrast to these concepts, the role of economy within society may only be defined rationally on ethical grounds and the moral norms assessed in social discourse must be translated into law and must be enforced on the national and supranational level.

KEYWORDS: economic ethics, sustainable development, profit, competition, the common good


A tanulmány letöltése / Full text download